Hogyan konzerválódnak az identitások, milyen lenyomatok maradnak meg a másikról, hogyan éljük át a jelenlétet és a hiányt? Milyen töredékekre emlékezünk, ha saját magunkról, vagy egy másik természeti lényről, egy macskáról van szó?

Nézd meg erről a porfoliómat. 

Milyen látható és nem látható rétegei vannak a szeretetnek, hogyan jelenik meg az intimitás, együttlét, közelség, milyen érzelmi tájat társítunk egy hozzánk közel álló élőlényhez?

Gyakran megfeledkezünk a szép dolgokról — az emlékek elhalványulnak, és belevesznek a felejtés mezejébe. Ezt a macskasziluettet Ézsau ihlette, egy FeLV+ macska, akit Bécsig vittem, mert próbáltam megmenteni, de nem sikerült. Vele együtt egy darab emlék is eltűnt. Ahogyan minden lassan kicsúszik az ujjaink közül, elhalványul végül, a bomlás és elmúlás részévé lesz. Ez a sorozat a csendes ellenállásom e veszteséggel szemben — egy gesztus, hogy megőrizzem azt, ami kifesleni látszik az időből. 

Miként hatnak egymásra a szerepek különböző létállapotok között? Az identitás változékonysága az átalakulás azon képessége, amellyel kézzelfoghatóvá válik, hogy önazonosságunk folyamatosan megkérdőjeleződik. A maszkok és a hibrid identitás az én átalakulását és az identitás folyékonyságát vizsgálja. A macskák árnyékként mozognak, mintha a tér és idő határán léteznének. A macska sziluettje vizuális jelként működik: az árnyszerű forma visszhangzó jelentést hordoz, a másikra való reflexióként működik, ahogyan a jelek egymásba fonódnak.

A macskák – ezek a titokzatos, sokarcú lények – lenyűgöző metaforái a maszkoknak. Egyszerre házi kedvencek és független túlélők, játékos tréfamesterek és méltóságteljes uralkodók, a vad természet teremtményei. A macska identitása sohasem állandó – pillanatról pillanatra változik, környezete, hangulata és kapcsolatai alakítják.

Ez a projekt arra mutat rá, hogy a maszkok mögött rejlő identitás nem kizárólag emberi sajátosság – a rituális maszkok a változás és átalakulás szimbolikus eszközei, melyek révén archetípusos formákat dolgoztam ki, amelyek nem közhelyesek de mégis kifejezik a macska lényegét. A kutatásom során kevés autentikus macska sziluettet találtam, így megalkottam a sajátjaimat. Először a macska csontvázát rajzoltam meg, hogy megértsem a formát, majd utána a sziluetett. Először nem fotó, hanem élő macskák után rajzoltam.

Egy olyan világban, ahol az identitást folyamatosan külső erők formálják, gyakran többféle szerepet és arcot veszünk magunkra. Ezek a szerepek nem állandóak, hanem velünk változnak különböző közegek, kultúrák és kapcsolatok között visszhangként működnek. Az identitások összemosódása – akárcsak egy maszk rétegei – dinamikus kölcsönhatást hoznak létre, ahol az én határai elmozdulhatnak, összeolvadnak vagy átfedésbe kerülnek másokkal. Ezek összetett, folyamatosan alakuló konstrukciók, amelyek az emberi tapasztalat sokrétű természetét tükrözik. Ebben a folyamatban az új identitások létrejötte nemcsak lehetségessé, hanem elkerülhetetlenné válik, ahogy új helyzetekhez alkalmazkodunk, és ismeretlen kihívásokkal találkozunk.

Erre a kiállításra úgy készültem, hogy lementem saját identitásom mélyére és a macskákkal való kapcsolatomat vizsgáltam. Így töredékeket találtam, szimbólumokat, rétegeket, és az örök emlékezetet, amely a formában van. A változó és nyúló időben a megtaláltam azt a nyomot, amelyet egy mozdulat visszhangoz örökre.

Ennek a sorozatnak az akril festménye szerepel A.P.ART GALÉRIA „ECHOES” című kiállításán: https://www.apartgallery.hu/echoes/. 

IN ENGLISH:

How do identities get preserved, what impressions remain of the other, how do we experience presence and absence? What fragments do we remember when it comes to ourselves or another living being, such as a cat?

Check my portfolio here. 

What visible and invisible layers does love have? How do intimacy, togetherness, closeness appear? What emotional landscape do we associate with a living being close to us?

We often forget the beautiful things—memories fade and sink into the field of oblivion. This cat silhouette was inspired by Ézsau, a FeLV+ cat whom I took all the way to Vienna trying to save, but unfortunately, I could not. With him, a piece of memory also disappeared. Just as everything slowly slips through our fingers, fades away, and becomes part of decay and passing. This series is my quiet resistance against that loss—a gesture to preserve what seems to be slipping away from time.

How do roles influence each other across different states of being? The fluidity of identity is the capacity for transformation through which our sense of self is continuously questioned. Masks and hybrid identities explore the transformation of the self and the fluidity of identity. Cats move like shadows, as if existing on the border of space and time. The cat’s silhouette functions as a visual sign: the shadowy form carries an echoing meaning, acting as a reflection of the other, as signs intertwine.

Cats—these mysterious, many-faced beings—are fascinating metaphors for masks. They are at once domestic pets and independent survivors, playful jesters and dignified rulers, creatures of wild nature. A cat’s identity is never fixed—it changes moment to moment, shaped by its surroundings, mood, and relationships.

This project points out that identity behind masks is not exclusively a human trait—the ritual masks are symbolic tools of change and transformation, through which I developed archetypal forms that are not clichés but still express the essence of the cat. During my research, I found few authentic cat silhouettes, so I created my own. First, I drew the cat’s skeleton to understand its form, then its silhouette. At first, I did not work from photos but from live cats.

In a world where identity is constantly shaped by external forces, we often take on multiple roles and faces. These roles are not fixed but evolve with us, resonating between different environments, cultures, and relationships. The blending of identities—like layers of a mask—creates dynamic interactions where the boundaries of self can shift, merge, or overlap with others. These are complex, ever-changing constructs that reflect the multifaceted nature of human experience. In this process, the emergence of new identities becomes not only possible but inevitable as we adapt to new situations and face unknown challenges.

For this exhibition, I prepared by diving deep into my own identity and exploring my relationship with cats. I found fragments, symbols, layers, and eternal memory embodied in form. In the stretching and shifting flow of time, I discovered the trace that a single movement echoes forever.

The acrylic painting from this series is featured in the A.P.ART GALLERY’s exhibition titled „ECHOES”: https://www.apartgallery.hu/echoes/.